Uber európai terjeszkedése: Az 1 milliárd dolláros tét mögötti platformlogika
Az Uber hét új európai piacra lép be. Ez egy 1 milliárd dolláros döntés.
Adatok először
A Reuters és a Financial Times jelentései szerint:
- Célpiacok: 7 európai ország, köztük Csehország, Görögország, Románia
- Várható bevétel: 3 év alatt 1 milliárd dollárral növekvő GMV (Gross Merchandise Volume - bruttó áruérték)
- Ütemterv: 2026-ban indul
Ez nem véletlenszerű terjeszkedés. Az időzítés figyelemre méltó – közvetlenül azután, hogy a Getir bejelentette, hogy kivonul az európai piacról.
A platformstratégia logikája
Az Uber alapvető eszköze soha nem a járműpark volt, hanem a kétoldalú hálózati hatás.
Az ételkiszállítási üzletág könnyebben skálázható, mint a taxizás, egyszerű okból: nincs szükség arra, hogy a sofőrök speciális engedélyekkel rendelkezzenek. Egy ételkiszállító bárhol elkezdhet dolgozni, amennyiben az Uber elegendő éttermet tud szerződtetni.
Ez magyarázza, hogy az Uber miért az ételkiszállítást választotta a taxizás helyett a terjeszkedés kiindulópontjának Európában. Az európai taxis szabályozás sokkal szigorúbb, mint az amerikai, míg az ételkiszállítás szabályozása viszonylag laza.
A Enterprise Wired jelentése szerint ez a terjeszkedés az Uber stratégiai lépése a Getir visszavonulása után keletkezett piaci űr betöltésére.
Versenytársak
Az európai ételkiszállítási piac nem üres:
- Deliveroo: A brit piac domináns szereplője
- Just Eat Takeaway: Egész Európában jelen van
- DoorDash: Már belépett néhány piacra
De az Ubernek van egy egyedi előnye: kategóriák közötti szinergia. Egy olyan felhasználó számára, aki már használja az Ubert taxizásra, az Uber Eats letöltésének küszöbe szinte nulla. Az ügyfélszerzési költség szinte nullára csökken.
"Uber dünyanın her yerinde benim için medeniyettir" — @umuterdal111
Ez a török nyelvű tweet azt jelenti: "Bárhol is vagyok, az Uber számomra a civilizáció szimbóluma." A platform értéke a kiszámíthatóságban rejlik – a felhasználók tudják, milyen élményre számíthatnak.
Rejtett veszélyek
A terjeszkedés nem ingyenes.
Van egy figyelemre méltó hang az X-en:
"A 76-year-old man works for Uber after running out of savings, in the US: 'I don't know how much longer I can drive'" — @libertatea
Ez nem véletlen jelenség. A gig-gazdaság munkaügyi problémái mindig is az Uber gyenge pontjai voltak. Az európai munkavédelmi szabályok szigorúbbak, mint az amerikaiak, az Uber új szabályozási kihívásokkal szembesülhet.
Egy másik adatpont:
"This guy made $15 after several deliveries in two hours for Uber Eats. Is it worth it for your time and gas money?" — @SaltyBitch_52
Amikor a sofőrök órabére alacsonyabb, mint a minimálbér, a szabályozó hatóságok beavatkoznak. Az EU már nyomást gyakorol a platformcégekre ebben a kérdésben.
Lényeg
Az Uber európai terjeszkedése egy klasszikus platformkiterjesztési stratégia:
- A meglévő márka és felhasználói bázis kihasználása
- A legkisebb szabályozási ellenállással rendelkező kategória (ételkiszállítás) kiválasztása
- A versenytársak visszavonulásakor a piaci űr betöltése
Az 1 milliárd dolláros várakozás ésszerű, feltéve, hogy az Uber sértetlenül kerül ki az európai munkajogi szabályozási környezetből.
A valódi kérdés nem az, hogy az Uber meg tudja-e szerezni ezt az 1 milliárd dollárt, hanem az: Amikor a gig-gazdaság szabályozási kalapácsa végül lecsap, kinek a üzleti modellje lesz fenntarthatóbb?
